A minimálbér (Ungarisch)

• Minimálbér - jogosultság és esedékesség
• Rendkívüli kifizetések
• Pótlékok és kereset-kiegészítések
• Természetbeni juttatások
• Dokumentáció
• Ellenőrzés

Németországban 2015. január 1-én lépett hatályba az általános minimálbérről szóló jogszabály, amely az országon belül minden munkavállalóra vonatkozik. A minimális órabér összege 2026. január 1-től (bruttó) 13,90 euró, 2027. január 1-től pedig (bruttó) 14,60 euróra emel- kedik.

A kötelező legkisebb munkabér a ledolgozott órák számától és a munkavállaló nemzetiségétől függetlenül érvényes. Tehát a törvény érvényes a csekély mértékben foglalkoztatottakra (Minijob), az idénymunkásokra, illetve a külföldi munkavállalókra, amennyiben Németországban dolgoznak, függetlenül attól, hogy bel- vagy külföldi munkáltató foglalkoztatja-e őket.

A 18 évnél fiatalabb, szakképesítéssel nem rendelkező munkavállalókra nem érvényes a minimálbér. Azok a munkavállalók, akik közvetlenül az új munkájuk megkezdése előtt tartósan munkanélküliek voltak, az új munkájuk első hat hónapjában szintén nem jogosultak a minimálbérre.

A minimálbér alapvetően a gyakornokokra is vonatkozik. Kivételt képeznek ez alól

• az iskolai, szakiskola vagy felsőoktatási képzés részét képző kötelező szakmai gyakorlatok,
• az önkéntes képzéssel/felsőoktatási tanulmányokkal kapcsolatos gyakorlatok,
• illetve az orientációs gyakorlatok, amelyek legfeljebb három hónapig tartanak.

Minimálbér - jogosultság és esedékesség

A munkavállalók jogosultak a jogszabályokban meghatározott minimálbérre az adott elszámolási időszakban (általában a naptári hónapban) ténylegesen ledolgozott minden egyes óráért. Ugyanez vonatkozik a túlórákra is.

A munkáltató köteles a megállapodott időpontban kifizetni az esedékes minimálbért. A fizetést legkésőbb a munkavégzés hónapját követő hónap utolsó banki napján kell teljesítenie. Ettől a szabálytól csak szűk határok között lehet eltérni, amennyiben a felek írásos szerződésben megállapodtak a munkaidőkeret alkalmazásában. Ha a naptári hónap utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a minimálbér kifizetési kötelezettségnek az azt megelőző napon kell eleget tenni.

Rendkívüli kifizetések

A minimálbérbe beszámíthatók az olyan rendkívüli kifizetések, mint például a karácsonyi juttatás és az üdülési hozzájárulás. Ennek előfeltétele, hogy az elvégzett munka ellenértékét képviseljék, és hogy az összeget visszavonhatatlanul kifizessék a munkavállalónak.

Ezzel szemben azok a rendkívüli kifizetések, amelyeknél fennáll a visszavonás joga, illetve amelyeket a dolgozó a cégnél fennálló hosszú munkaviszonya miatt kapott, nem számíthatók be. A minimálbérbe kizárólag azok az összegek kerülhetnek beszámításba, amelyek ugyanarra az elszámolási időszakra vonatkoznak. Tehát, ha naptári havonként számolják el a bért, akkor a rendkívüli kifizetéseket csak arra a hónapra érvényes minimálbér jogosultságába számítható bele, amelynek elszámolásaként kerül kifizetésre az összeg.

Pótlékok és kereset-kiegészítések

Az elvégzett munka ellenszolgáltatásaként kifizetett pótlékok és kereset-kiegészítések alapvetően szintén beleszámíthatóak a minimálbérbe. Így ez a szabály vonatkozik például a műszakpótlékra, a rendkívüli munkafeltételek esetén fizetett többletjuttatásokra, vagy a vasárnapi és ünnepnapi munkavégzés után járó pótlékokra is. Ezzel szemben a munkáltatók által a jogszabályok alapján kifizetett összegeket, mint például az éjszakai pótlékot, nem szabad beleszámolni a minimálbérbe.

Természetbeni juttatások

A munkáltató köteles pénzben teljesíteni a jogosultnak járó minimálbért. A dolgozók jogosultsága nem helyettesíthető természetbeni juttatásokkal. Csupán az idénymunkásoknak nyújtott ellátás és szállás számítható bele szűk határok között a minimálbérbe.

Dokumentáció

Annak érdekében, hogy a ledolgozott órák alapján járó minimálbért ténylegesen kifizessék, a munkáltató bizonyos esetekben köteles a dolgozó munkaidejének dokumentálására. Ez a kötelezettség érvényes a csekély mértékben foglalkoztatottakra (Minijob, Midijob) is, kivéve azokat, akik magánháztartásokban dolgoznak. A dokumentálási kötelezettség vonatkozik bizonyos ágazatokra is, mint például

• az építőiparra,
• az éttermekre és szálláshelyekre,
• épülettakarításra,
• az erdészetre, a húsiparra, valamint
• a szállítmányozásra, a szállításra és logisztikára is.

Bizonyos bérküszöbök alatt és felett el lehet tekinteni az adatrögzítési kötelezettségtől.

A dokumentációnak nincsenek formai követelményei, elég, ha az adatokat kézzel írva rögzítik. A napi munkavégzés kezdetét, végét és időtartamát azonban a munkavégzés napjától számított egy héten belül kötelező rögzíteni.

Ellenőrzés

A minimálbér betartását a vámhatóság ellenőrzi. A be nem jelentett munkavégzés pénzügyi ellenőrzéséért felelős hatósági egység neve "Finanzkontrolle Schwarzarbeit)".